2018. április 17. 21:11 - Vandermanner

A stróman visszhangja

(A történet fikció, minden azonosság - így a benne szereplő nevek is - a valósággal merő véletlenségből egyezhetnek. A szerzemény múzsája az alábbi cikkből eredeztethető : https://index.hu/kultur/media/2018/04/17/all_a_bal_meszaros_lorinc_tevejenel/)

- Te Zoli! Te mennyit kaptál a tavalyi év után bónusznak?
- Hát Lalikám megmondom őszintén nem kaptam rosszul de azé' van bennem hiányérzet. Valahogy nem erre számítottam. Tudod, hogy van. Az ember keményen dolgozik, sokszor nem is érek időben haza az asztalhoz vacsorára, aztán meg kiszúrják a szemét ennyivel. Ilyenkor elgondolkozom, hogy most akkó' mi van...
- Na ez az! Pedig, hogy nyomtuk végig amit Lőrinc kért tőlünk! Még a Ferit is leállítottuk amikor túltolta az összeesküvéses szekeret, pedig ő aztán tudja, hogy mennyire kemény ez a világ és csak jót akar.
- Jó de hát azért nincs rossz dolgunk végülis. Fussa a családnak amire kell.
- Ez akkor sincs rendjén baszki! Tudod, hogy mennyit kapott tavaly nem? Ha csak a 10%-át tarthatja meg akkor is lehagyott egy nullát a végéről. Hívjuk már be a Palit. Kiváncsi vagyok, hogy nála mi a helyzet.
- Marika! Szóljon má' át a Palihoz, hogy megbeszélés van itten.
- Persze főnök úr! Bekészítést is kérnek?
- Nem, köszönöm Marika, az most nem kell
- Pedig sütöttem isteni tavaszi tekercset, vihetek egy kis házit is!
- Marika! Az istenit, csinálja amire kértem! Szóljon a Palinak, hogy most azonnal jöjjön ide!
- Máris, főnök úr, máris
- Na! Ezekkel a kurva rokonokkal mindig ez a baj. Bizalmaskodnak az emberrel.
- Ne is mondd, nekem is fel kellett venni az István unokaöccsét. Ha láttál már elbaszott figurát! Kiskanállal eszi a levest ez a marha, mert valahol azt hallotta, hogy az jót tesz a gyomornak. Idióta.

- Szevasztok! Mi ez a rögtönzött meeting? Hejj, ez új? Nem láttam még ezt az irodádban?
- Áhh hagyd csak egy szaros Munkácsy. Nem nagy cucc. Egy hete vettem de most nem ezért hívtalak. Beszélnünk kell. Láttad a bónuszt?
- Láttam
- És?
- Mit és? Rohadt kevés. Át vagyunk baszva.
- Na látod Zoli? Hát ez micsoda dolog? Még neki se fizetett rendesen!? Pedig aztán veled mióta jóban van!? Mit várjon az ember ha a barátját is átveri! Én azt mondom ne hagyjuk ezt!
- Nyugodjál már meg, ne üvöltözz! Kihallatszik te marha!
- Jóvan' jóvan', csak rohadt ideges vagyok.
- Figyeljetek. Nekem van egy ötletem, de csak akkor mondom el ha mind már most azt mondjátok megcsináljuk.
- Honnan tudnám Pali, hogy mire mondok igent? Nem úgy megy az!
- Várjá' engem érdekel! Pénzről van szó?
- Nagyon sok pénzről
- Zoli! Ez jól hangzik, ne hülyéskedj. Tudod hogy a Palinak mekkora esze van! Anno a Lajos mentorálta!
- Lali! Az istenedet! Ki ne mondd a nevét mégegyszer! Tudod, hogy tiltott már mostanában! Na akkor mondjad Pali, de jó legyen ám!
- A képlet teljesen egyszerű: Adott a TV, amit ugye mi csinálunk. Mi vagyunk a végső döntéshozók, Lőrinc meg ugye tudjuk, hogy mennyire ért ehhez az egészhez... nekünk csak annyit kell tennünk, hogy megátmogatjuk egymást a döntések véglegesítésében. Vegyünk egy példát. Te Lalikám mint műszaki vezető, beterjeszted, hogy szükséged van mondjuk 50 új kamerára, mert jobban akarjuk figyelni a kampányban a mieinket, meg azokat is akik nem a mieink. Én mint pénzügyes erre azt fogom mondani, hogy jó, de ugye erre beszerzést kell kiríni, amit simán kidolgoztatok, azzal nem lesz gond. Innen már csak ugye kell egy igazgatósági döntés is erről, ezért itt jössz a képbe te Zolikám.
Ha meg van minden jóváhagyás, akkor szépen leszámlázzuk a dolgot kicsit emeltebb áron, hogy mindenkinek jó legyen, aztán fogjuk a kamerákat leltárban felvezetjük, hogy mittudomén melyik részlegnek adunk négyet, a másiknak hármat és így tovább. De persze nem kap mindenki annyit amennyi járna, de nekik nem fog hiányozni, mert arról nem lesz fogalmuk se, hogy mennyit kellene kapniuk. Így az 50 kamerából lesz 25 itt bent 25-öt meg fogunk aztán eladjuk külföldre. Értitek?
- Húúú Zolikám, ez, ez jól hangzik nem?
- Nem mondom, nem tűnik rossznak, de ezt tovább is vihetjük, hiszen nem csak kamera kell ennek a cégnek, hanem bútorok, mikrofonok, átjátszó állomások, meg...
- Jó elég lesz Zoli! Látom érted mire célzok.
- Hát ez kurva jó srácok, de hol a buktató?
- Ne foglalkozz vele! Mi csináljuk a pénzügyi jelentést, ti a leltárt! Ugyan hogy bukhatnánk ebbe bele?

- Marika! Hozzon be egy tálat abból a híres tavaszi tekercsből, meg hozzon fel egy üveggel abból a borból amit a Lőrinc küldött nekem a múltkor és mára mondjon le mindenkit!

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://sehonnaibitang.blog.hu/api/trackback/id/tr3513845430

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

süti beállítások módosítása